A gyógytorna, a mozgásszervi betegségek kezelésének egyik leghatékonyabb módszere

Dátum : 2011. november 10.
Írta: Székely Réka

2011. október 28., péntek 09:00 OTS/MTI-ben megjelent cikk:

A gyógytorna, a mozgásszervi betegségek kezelésének egyik leghatékonyabb módszere
Budapest, 2011. október 28., péntek (OTS)

Az ortopédiában, reumatológiában alkalmazott komplex konzervatív kezelés alapját képező egyik legfontosabb gyógymód, ami nem tüneti kezelésnek, hanem oki terápiának minősül, az a gyógytorna.

Sajnos a köztudatban, hatékonyságát illetően nem megfelelő súllyal bír, hiszen az érintettek leginkább a gyors megoldást hozó, a fájdalmat minél hamarabb csillapító tüneti kezeléseket részesítik előnybe. Ennek az lehet a háttere, hogy vagy nem részesültek ilyen kezelésben, vagy rossz benyomásaik voltak a gyógytornáról. Sokakat a mozgás gondolata ijeszt meg a fájdalmas testrészekkel kapcsolatban, pedig a gyógytorna sokszor nem is aktív-, hanem a gyógytornász segítségével történő passzív mozgást jelent.
A mozgásképesség megőrzése, a mozgásfunkció javítása csak gyógytorna segítségével valósítható meg. A gyógytornát az izmok erősítésére-nyújtására, az ízületi mozgásterjedelem fokozására, a mozgáskoordináció javítására alkalmazzuk. A statikus, dinamikus gyakorlatokat a páciens diagnózisának, életkorának, aktuális állapotának ismeretében, személyre szabottan, egyéni torna formájában a fokozatosság elvének megfelelően adagoljuk. A homogén kiscsoportos foglalkozások is hatékonyak lehetnek, ha a páciensnek nincsenek speciális kezelést igénylő problémái pl. porckorongsérv. Bizonyos esetekben a csoportos foglalkozás kifejezetten ártalmas is lehet pl. spodylolisthesis (csigolyaív szakadás)
A professzionális gyógytorna lényege a diagnózisnak megfelelő speciális technikák alkalmazása (Schroth-terápia, McKenzie terápia, PNF, stb.) az egész testre, nem csak a panaszos gerincszakaszra vagy ízületre koncentrálva.
A 13 éve hatékonyan működő Súlypont Ízületklinika diplomás szakemberei a gyógytorna egészségmegőrző, betegség megelőző, illetve gyógyító hatását szeretnék közvetíteni minden korosztálynak.

Székely Réka

www.sulypont.hu

A csípőízület veleszületett betegségei

Dátum : 2011. Október 13.
Írta: Székely Réka

1.) Veleszületett csípőficam ( luxatio coxae congenita)- Kattintson a linkre: http://www.gyogytorna-gyogytestneveles.hu/2010/03/08/minden-amit-a-veleszuletett-csipoficamrol-luxatio-coxae-congenita-erdemes-tudni/

2.) Congenitalis femur (combcsont) hypoplasia
A kórképnek van enyhébb, illetve súlyosabb változata. Enyhe formában a combcsont hossza és vastagsága kisebb a normálisnál, illetve  jellemző lehet a femur varus irányú görbülete és a csípőízületek kirotált helyzete. Ebből később coxa vara (csípő eredetű Xláb) alakulhat ki. Súlyosabb esetben az érintett combcsont sokkal rövidebb, a végtaghossz különbség igen jelentős lehet, amit protézissel egyenlítenek ki. Kétoldali femur hypoplasia esetén a rendkívül rövid végtagok esztétikai problémát is jelentenek.
Tünetek:
• Végtag rövidülés (egy- vagy két oldali)
• Valós végtaghossz különbség okozta sántítás,
• Gerincferdülés
• Rossz terhelési viszonyok miatt kialakuló derékfájdalmak illetve degeneratív elváltozások az ágyéki gerincen. Tovább… »

Patella fejlődési rendellenességei:

Dátum : 2011. Október 4.
Írta: Székely Réka

1.) Patella bipartia (két darabból álló térdkalács) – a patella csonosodási zavara következtében létrejött fejlődési rendellenesség. Mint neve is mutatja, azt jelenti, hogy a patellát 2 különálló csont alkotja. A térdkalács csontosodása általában egy csontosodási magból indul, de előfordulhat, 2 csontmag is, sőt 3 csontmag is,  ilyenkor a patella felső, külső része különálló maradhat, és csak kötőszövet kapcsolja a csont többi részéhez.

Tünetei:

  • nem mindig okoz tüneteket,
  • térdkalács körüli fájdalom vagy nyomásérzékenység

2.) Aplasia patellae – a patella teljes hiánya, egy ritka fejlődési rendellenesség

Tünetek:

  • A térd elülső felszíne a térdkalács hiánya miatt lelapult, ez főleg hajlított helyzetben látványos
  • A térdízület aktív nyújtása (extensio) csökkenhet, ha a négyfejű combizom (m. guadriceps femoris) nem elég erős.
  • Flexios kontraktúra is kialakulhat.
  • Lehet egyoldali, lehet mind a két térdet érintő az elváltozás.
  • Erős combizom esetén ritkán van funkcionális eltérés, ezért nagyon fontos a m. guadriceps erősítése gyógytornával. Tovább… »

Porckorongmeszesedés (discusmesesedés)

Dátum : 2011. Szeptember 19.
Írta: Székely Réka

A porckorongmeszesedés egy degeneratív elváltozás melynek következtében a porckorong egészének mechanikai tulajdonságai megváltoznak. A szöveti elváltozás következtében a pockorong lelapul, és a húzórotációs erőkkel szembeni ellenálló képessége csökken. A discusmeszesedés gyakorisága az életkorral növekszik, pont ezért fontos hogy a porckorongjainkat, gerincünket megfelelő módon terheljük.

Milyen folyamatok zajlanak a csigolyatestek közötti porckorongok (discus intervertebralis)  meszesedésekor?

A porckorong 2 részből áll:

1.) Anulus fibrosus (külső rostos gyűrű)                               

2.) Nucleus pulposus (belső kocsonyás anyag)

Az anulus fibrosus szerkezete megváltozik, vagyis sejtjei megfogyatkoznak, víztartalma csökken, a collagén rostok feltöredeznek.

A nucleus pulposus víztartalma csökken (dehydratálódik), és állományában  fokozatosan egyre több mészsó rakódik le.

A különböző képalkotó felvételeken – röntgen, CT, MRI – a porckorong szerkezetének megváltozása igen jól látható. A csigolyatestek elülső és oldalsó részén képződött osteophyták (csőrök), subcondralis sclerosis, illetve az ízületi rés beszűkülése igen jellemző.

Tovább… »

Sudeck-syndroma illetve Reflex-distrophia (végtagokat érintő keringési zavar)

Dátum : 2011. Szeptember 13.
Írta: Székely Réka

A sudeck szindróma – leginkább a végtagok végrészén (kéz, láb) jelentkező, keringészavar következtében létrejött működési zavar. A keringési zavar a szöveti anyagcsere károsodásához vezet, amely a végtagrész összes szövetét érinti.

Okai:

  • érbetegség,
  • trauma, törés
  • idegsérülés,
  • gyulladás,
  • szakszerűtlen gipszelés (nem funkcionális helyzetben történő, szoros gipszelés)

Tünetei fokozatosan alakulnak ki:

  • Kezdetben terhelésre fokozódó fájdalom, az érintett terület melegebb, pirosabb
  • Később egyre fokozódó, hasogató, lüktető fájdalom. Az érintett terület duzzadt, meleg, vörös, az ízületi mozgások kivitelezhetőek, de fájdalmasak,
  • Utána az érintett terület nyirkos-, hideg tapintatúvá, cyanótikussá válik (trófikus zavarok), az ízületi mozgáshatárok beszűkülnek, az izmok elgyengülnek. Röntgen felvételen látható a végtagrész csontjaiban létrejött  foltos atrophia
  • Ezt követően a fájdalom ugyan csökken, de a végtagrész funkciója romlik. Tovább… »

Az egészséges ízületek mozgásterjedelme

Dátum : 2011. Szeptember 8.
Írta: Székely Réka

Az ízesülő csontok mozgásakor az általuk bezárt szög növekszik vagy csökken. Mivel az ízületek nagy többsége több síkban is elmozdul, mindig jelölni kell a mozgás síkját. Az ízületi mozgás terjedelmét a normál helyzethez képest történő elmozdulás szögével mérjük

Az ízületi tokok, inak, szalagok csak kismértékben befolyásolják az ízületek mozgáskiterjedését, mivel erősek ugyan de nem elasztikusak( rugalmassági együtthatójuk 10x kisebb, mint az izomszöveté) Az izom és a hozzá tartózó kötőszöveti struktúra tartalmazza a legtöbb elasztikus elemet. Ha az ízületet áthidaló izmok feszesek, nem elég rugalmasak, akkor az ízületi mozgáskiterjedés mértéke csökken annak ellenére, hogy az ízület felépítése lehetővé tenné a nagyobb ízületi mozgást..

Mozgáspályák:

1.)Flexio (hajlítás) – a csontok egymáshoz  közelednek

2.)Extensio (nyújtás) – a hajlítással ellentétes mozgás

3.)Abductio (távolítás) – távolítás a test középvonalától

4.) Adductio (közelítés) – a távolítással ellentétes mozgás

5.) Rotatio (forgás) – a csont hossztengelye körül létrejövő mozgás

Tovább… »

Osteochondritis tuberositas tibiae vagyis Schlatter-Osgood féle betegség

Dátum : 2011. Szeptember 5.
Írta: Székely Réka

A Schlatter-Osgood betegség a tuberositas tibiae csontosodási zavara. Fiatal fiúknál általában 13-15 év körül, lányoknál 10- 15 éves kor körül jellemző, amikor a hormonháztartás változása következtében a csontok hossznövekedése még folyamatban van.
A comb feszítő izmainak (m. quadriceps) ínrendszeréhez tartozik a ligamentum patellae, mely a patellát a tuberositas tibiaehoz rögzíti. A lig. patellae  a lábszárcsontba (tibia) való csatlakozásánál serdülőkorban porcos. Itt átmeneti porcgyulladás, csontosodási zavar, felritkulás jöhet létre. Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
Tünetek:
A tünetek  általában fokozatosan alakulnak ki. A legtipikusabb tünet a fájdalom a tuberositas tibiae területén (a térd elülső részén), ami terhelésre, erőteljesebb hajlításra, illetve lépcsőn járásra fokozódhat. Duzzanat is jelentkezhet nyomásérzékenységgel.
Röntgen felvételen a lábszárcsont (tibia) epyphysisének tuberositas tibiae-t alkotó lefelé irányuló része szabálytalan kontúrú, feltöredezett.
Kezelés:
Rendszerint konzervatív kezeléssel, tartós nyugalomba helyezéssel, térdkímélő életmóddal a „betegség” egy-két év alatt spontán gyógyul. Szükség esetén gipszrögzítés alkalmazható.
Bizonyos esetekben pedig  a csontosodás meggyógyítására műtét (csavarozás, megfúrás) javasolt, természetesen ezt az ortopéd szakorvos kompetenciája eldönteni.
Életmódbeli tanácsok:

  • A térdízületet terhelni tilos
  • Térdelni tilos
  • Ugrálni tilos
  • A quadriceps izom (térdfeszítő) túlzott feszítése szintén tilos
  • Szakember véleményét fontos kikérni az iskolai testnevelésen való részvétellel kapcsolatban.

Fotó: Súlypont Ízületklinika

Ízületi lazaság

Dátum : 2011. Augusztus 26.
Írta: Székely Réka

Az ízületek veleszületett lazasága általában több ízületben, szimmetrikusan már gyermekkorban feltűnik. Az ujjak, csukló, könyök, térdízület lazasága a legfeltűnőbb. Az ízületek fokozott hajlékonysága magába hordozza a sérülések illetve a későbbi kopások lehetőségét. Köztudottan nem csak a nagyon kötött hanem a nagyon laza ízületek is sérülékenyek. A térdízület kóros hátrahajlása (hyperextensiója) pl. gyakran a térdízült sérüléséhez illetve térdízületi kopásához (gonarthrosis) vezet. A veleszületett csípőficamok egy része is ízületi lazaság következtében fejlődik ki, fontos ennek megelőzése speciális gyógytornával.

Az általános ízületi lazaság jelei Carter és Willkinson szerint:

  • A könyök extensiója (nyújtása) 10 foknál nagyobb,
  • A nyújtott (extendált) ujjak az alkarral párhúzamos helyzetbe hozhatók
  • A hüvelykujj az alkar felé hajlítva eléri az alkart,
  • A térdízület kórosan fokozott (hyperextendált)
  • A felső ugróízület kórosan fokozott

Ha a felsoroltak közül 3 tünet fennáll, általános ízületi lazaságról beszélünk.

Tovább… »

Metabolikus szindróma – a metabolikus szindróma tünetei, rizikófaktorai, megelőzése

Dátum : 2011. Augusztus 17.
Írta: Székely Réka

A metabolikus szindróma egy, az emberek egészségét leginkább veszélyeztető tünetegyüttes. Szerencsére megfelelő életmóddal ez a „betegség” megelőzhető, ezért fontos erről a kórképről beszélni.                       

A metabolikus szindróma tünetei:

  • Súlyfölösleg , különösen a haskörfogat növekedése – a rejtett hasi zsír felszaporodása (alma típusú elhízás) igen veszélyes, hiszen a hasüregben a  létfontosságú szerveinket körülvevő nagy mennyiségű úgynevezett viscerális zsír, növeli a különböző halált okozó betegségek kockázatát mint például 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, infarktus, stroke, trombózis, infarktus.
  • Magas inzulinmennyiség a vérben
  • Magas vérnyomás,
  • Megváltozott vérkép – a  triglicerid és az LDL (rossz koleszterin) értéke emelkedett, a HDL (a jó illetve védő koleszterin) értéke csökkent a vérben

Rizikófaktorok, amelyek hajlamosítanak a metabolikus szindróma kialakulására:

  • Elhízás, helytelen táplálkozás
  • Inaktív életmód, mozgás hiánya Tovább… »

Autogen trening, progresszív relaxáció a sportban

Dátum : 2011. Augusztus 9.
Írta: Székely Réka

Az autogen treninget és a Jakobson féle progresszív relaxációt egyre gyakrabban alkalmazzák a sportolók felkészítésében, ezek ma már általánosan elterjedt módszerek a sportpszichológiában. Élsportolók arról számolnak be, hogy a relaxációs módszerek rendszeres alkalmazása növeli a teljesítményüket, teherbíró képességüket.

Az autogén tréning igen elterjedt és sikeres módszerét, J. H. Schultz, berlini ideggyógyász professzor fejlesztette ki az 1920-as években. Ez egy olyan egészségmegőrző, betegségmegelőző és gyógyító relaxációs módszer, amely az izomtónus szabályozásán alapszik. A különböző izomcsoportok ellazításán keresztül, illetve a légzést és szívműködést szabályozó gyakorlatokon keresztül hat a központi idegrendszerre. Az autogén tréning végrehajtása közben mérhetőek azok az élettani változások, melyek az egyre mélyülő testi-lelki relaxáció velejárói. Változik az izomtónus, csökken a vérnyomás, a pulzus- és légzésszám, növekszik a hőmérséklet.

Tovább… »