A gyógytorna, a mozgásszervi betegségek kezelésének egyik leghatékonyabb módszere
Dátum : 2011. november 10.
Írta: Székely Réka
1.) Veleszületett csípőficam ( luxatio coxae congenita)- Kattintson a linkre: http://www.gyogytorna-gyogytestneveles.hu/2010/03/08/minden-amit-a-veleszuletett-csipoficamrol-luxatio-coxae-congenita-erdemes-tudni/
2.) Congenitalis femur (combcsont) hypoplasia
A kórképnek van enyhébb, illetve súlyosabb változata. Enyhe formában a combcsont hossza és vastagsága kisebb a normálisnál, illetve jellemző lehet a femur varus irányú görbülete és a csípőízületek kirotált helyzete. Ebből később coxa vara (csípő eredetű Xláb) alakulhat ki. Súlyosabb esetben az érintett combcsont sokkal rövidebb, a végtaghossz különbség igen jelentős lehet, amit protézissel egyenlítenek ki. Kétoldali femur hypoplasia esetén a rendkívül rövid végtagok esztétikai problémát is jelentenek.
Tünetek:
• Végtag rövidülés (egy- vagy két oldali)
• Valós végtaghossz különbség okozta sántítás,
• Gerincferdülés
• Rossz terhelési viszonyok miatt kialakuló derékfájdalmak illetve degeneratív elváltozások az ágyéki gerincen. Tovább… »
1.) Patella bipartia (két darabból álló térdkalács) – a patella csonosodási zavara következtében létrejött fejlődési rendellenesség.
Mint neve is mutatja, azt jelenti, hogy a patellát 2 különálló csont alkotja. A térdkalács csontosodása általában egy csontosodási magból indul, de előfordulhat, 2 csontmag is, sőt 3 csontmag is, ilyenkor a patella felső, külső része különálló maradhat, és csak kötőszövet kapcsolja a csont többi részéhez.
Tünetei:
2.) Aplasia patellae – a patella teljes hiánya, egy ritka fejlődési rendellenesség
Tünetek:
A porckorongmeszesedés egy degeneratív elváltozás melynek következtében a porckorong egészének mechanikai tulajdonságai megváltoznak. A szöveti elváltozás következtében a pockorong lelapul, és a húzórotációs erőkkel szembeni ellenálló képessége csökken. A discusmeszesedés gyakorisága az életkorral növekszik, pont ezért fontos hogy a porckorongjainkat, gerincünket megfelelő módon terheljük.
Milyen folyamatok zajlanak a csigolyatestek közötti porckorongok (discus intervertebralis) meszesedésekor?
A porckorong 2 részből áll:
1.) Anulus fibrosus (külső rostos gyűrű) 
2.) Nucleus pulposus (belső kocsonyás anyag)
Az anulus fibrosus szerkezete megváltozik, vagyis sejtjei megfogyatkoznak, víztartalma csökken, a collagén rostok feltöredeznek.
A nucleus pulposus víztartalma csökken (dehydratálódik), és állományában fokozatosan egyre több mészsó rakódik le.
A különböző képalkotó felvételeken – röntgen, CT, MRI – a porckorong szerkezetének megváltozása igen jól látható. A csigolyatestek elülső és oldalsó részén képződött osteophyták (csőrök), subcondralis sclerosis, illetve az ízületi rés beszűkülése igen jellemző.
A sudeck szindróma – leginkább a végtagok végrészén (kéz, láb) jelentkező, keringészavar következtében létrejött működési zavar. A keringési zavar a szöveti anyagcsere károsodásához vezet, amely a végtagrész összes szövetét érinti.
Okai:
Tünetei fokozatosan alakulnak ki:
Az ízesülő csontok mozgásakor az általuk bezárt szög növekszik vagy csökken. Mivel az ízületek nagy többsége több síkban is elmozdul, mindig jelölni kell a mozgás síkját. Az ízületi mozgás terjedelmét a normál helyzethez képest történő elmozdulás szögével mérjük
Az ízületi tokok, inak, szalagok csak kismértékben befolyásolják az ízületek mozgáskiterjedését, mivel erősek ugyan de nem elasztikusak( rugalmassági együtthatójuk 10x kisebb, mint az izomszöveté) Az izom és a hozzá tartózó kötőszöveti struktúra tartalmazza a legtöbb elasztikus elemet. Ha az ízületet áthidaló izmok feszesek, nem elég rugalmasak, akkor az ízületi mozgáskiterjedés mértéke csökken annak ellenére, hogy az ízület felépítése lehetővé tenné a nagyobb ízületi mozgást..
Mozgáspályák:
1.)Flexio (hajlítás) – a csontok egymáshoz közelednek
2.)Extensio (nyújtás) – a hajlítással ellentétes mozgás
3.)Abductio (távolítás) – távolítás a test középvonalától
4.) Adductio (közelítés) – a távolítással ellentétes mozgás
5.) Rotatio (forgás) – a csont hossztengelye körül létrejövő mozgás
A Schlatter-Osgood betegség a tuberositas tibiae csontosodási zavara. Fiatal fiúknál általában 13-15 év körül, lányoknál 10- 15 éves kor körül jellemző, amikor a hormonháztartás változása következtében a csontok hossznövekedése még folyamatban van.
A comb feszítő izmainak (m. quadriceps) ínrendszeréhez tartozik a ligamentum patellae, mely a patellát a tuberositas tibiaehoz rögzíti. A lig. patellae a lábszárcsontba (tibia) való csatlakozásánál serdülőkorban porcos. Itt átmeneti porcgyulladás, csontosodási zavar, felritkulás jöhet létre. Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
Tünetek:
A tünetek általában fokozatosan alakulnak ki. A legtipikusabb tünet a fájdalom a tuberositas tibiae területén (a térd elülső részén), ami terhelésre, erőteljesebb hajlításra, illetve lépcsőn járásra fokozódhat. Duzzanat is jelentkezhet nyomásérzékenységgel.
Röntgen felvételen a lábszárcsont (tibia) epyphysisének tuberositas tibiae-t alkotó lefelé irányuló része szabálytalan kontúrú, feltöredezett.
Kezelés:
Rendszerint konzervatív kezeléssel, tartós nyugalomba helyezéssel, térdkímélő életmóddal a „betegség” egy-két év alatt spontán gyógyul. Szükség esetén gipszrögzítés alkalmazható.
Bizonyos esetekben pedig a csontosodás meggyógyítására műtét (csavarozás, megfúrás) javasolt, természetesen ezt az ortopéd szakorvos kompetenciája eldönteni.
Életmódbeli tanácsok:
Fotó: Súlypont Ízületklinika
Az ízületek veleszületett lazasága általában több ízületben, szimmetrikusan már gyermekkorban feltűnik. Az ujjak, csukló, könyök, térdízület lazasága a legfeltűnőbb. Az ízületek fokozott hajlékonysága magába hordozza a sérülések illetve a későbbi kopások lehetőségét. Köztudottan nem csak a nagyon kötött hanem a nagyon laza ízületek is sérülékenyek. A térdízület kóros hátrahajlása (hyperextensiója) pl. gyakran a térdízült sérüléséhez illetve térdízületi kopásához (gonarthrosis) vezet. A veleszületett csípőficamok egy része is ízületi lazaság következtében fejlődik ki, fontos ennek megelőzése speciális gyógytornával.
Az általános ízületi lazaság jelei Carter és Willkinson szerint:
Ha a felsoroltak közül 3 tünet fennáll, általános ízületi lazaságról beszélünk.
A metabolikus szindróma egy, az emberek egészségét leginkább veszélyeztető tünetegyüttes. Szerencsére megfelelő életmóddal ez a „betegség” megelőzhető, ezért fontos erről a kórképről beszélni. 
A metabolikus szindróma tünetei:
Rizikófaktorok, amelyek hajlamosítanak a metabolikus szindróma kialakulására:
Az autogen treninget és a Jakobson féle progresszív relaxációt egyre gyakrabban alkalmazzák a sportolók felkészítésében, ezek ma már általánosan elterjedt módszerek a sportpszichológiában. Élsportolók arról számolnak be, hogy a relaxációs módszerek rendszeres alkalmazása növeli a teljesítményüket, teherbíró képességüket.
Az autogén tréning igen elterjedt és sikeres módszerét, J. H. Schultz, berlini ideggyógyász professzor fejlesztette ki az 1920-as években. Ez egy olyan egészségmegőrző, betegségmegelőző és gyógyító relaxációs módszer, amely az izomtónus szabályozásán alapszik. A különböző izomcsoportok ellazításán keresztül, illetve a légzést és szívműködést szabályozó gyakorlatokon keresztül hat a központi idegrendszerre. Az autogén tréning végrehajtása közben mérhetőek azok az élettani változások, melyek az egyre mélyülő testi-lelki relaxáció velejárói. Változik az izomtónus, csökken a vérnyomás, a pulzus- és légzésszám, növekszik a hőmérséklet.