Stretching – sportsérülések megelőzését célzó nyújtási módszerek

Dátum : 2011. Augusztus 5.
Írta: Székely Réka

Dinamikus mozgásunk, az izmok hosszúságának és feszülésének periodikus változása révén jön létre. Mozgásaink során az izom állandó igénybevételnek van kitéve, ezért fontos annak rugalmasságát fenntartani, illetve fejleszteni. Az izmok rugalmassága nagymértékben befolyásolja mozgásunk minőségét, teljesítményét.

Az izom és a hozzá tartózó kötőszöveti struktúra tartalmazza a legtöbb elasztikus elemet. Az inak és a szalagok rendkívül erősek (biztosítják a stabilitást) de nem elasztikusak, rugalmassági együtthatójuk 10x kisebb, mint az izomszöveté. Tehát az ízületi tokok, inak, szalagok csak kismértékben befolyásolják az ízületek mozgáskiterjedését. Ha az ízületet áthidaló izmok feszesek, nem elég rugalmasak, akkor az ízületi mozgáskiterjedés mértéke csökken annak ellenére, hogy az ízület felépítése lehetővé tenné a nagyobb ízületi mozgást. A kötött, feszes, megrövidült, kis mozgásterjedelemmel rendelkező izomzat sérülékeny, nem képes hatékonyan „dolgozni”, a megnyújtott, rugalmas izomzat nagyobb erőkifejtésre képes.

Stretching (angol) = Nyújtás

Az ízületi mozgékonyság, hajlékonyság fejleszthető, ennek közismert formája a stretching.

Tovább… »

Hátfájást, derékfájást okozó betegségek

Dátum : 2011. Július 29.
Írta: Székely Réka

A nyak-, hát-, és derékfájdalmak egy része nem a gerinc hibás szerkezetében, hanem annak hibás használatában rejlik. A jó statika, a helyes testtartás, az izmok szimmetriája, a jó terhelési viszonyok kialakítása a gerinc panaszok megelőzését célozzák.Drámai tüneteket produkálhat egyszerű izomrövidülés, izomfeszülés is. Egy megrövidült, spasztikus izom igenis tud fájni. Az izomeredetű gerincfájdalmakat igen gyorsan, nyom nélkül lehet gyógyítani, speciális,  személyre szabott, a Súlypont Ízületklinikán egyedülálló ízületstatikai gyógytorna programmal.

A hátfájás, derékfájás hátterében egyéb degeneratív mozgásszervi elváltozások, sőt egyéb belgyógyászati betegségek is állhatnak, ezért körültekintő vizsgálatra van szükség.

1. Degeneratív elváltozások:

  • Spondylosis – jellegzetes röntgentünetekkel, a csigolya közötti rések beszűkülésével, a zárólemezek egyenetlenségével, osteophyta azaz csőrképződéssel (kapocs-, hídképződéssel) a szalagrendszer elmeszesedésével járó degeneratív elváltozás, aminek enyhébb változata tünetmentes is lehet, súlyosabb változata gerincsérvhez hasonló tüneteket is produkálhat.
  • Spondylarthrosis – a csigolyák közötti kisízületek kopása (arthrosis), hátfájást, derékfájást okoz
  • Discopathia – porckorong  degeneratio okozta (discogen) fájdalom
  • Discus hernia - a porckorong rostos gyűrűjének (annulus fibrosus) részleges vagy teljes átszakadása, a benne lévő kocsonyás anyag (nucleus pulposus) előboltosulása. Jellegzetesebb tünetei: az érintett terület fájdalma, mozgáskorlátozottsága, kényszertartás (antalgiás tartás), a komprimált ideggyöknek megfelelően kisugárzó fájdalom (végtagba, herébe) illetve zsibbadás, érzéskiesés, sőt ritkábban a keresztcsonti ideg vagy az L5 csigolyánál levő szakasz teljes elszorítása (Cauda syndróma) bénulással járhat. Ma már a gerincsérvet (nagyon súlyos eseteket leszámítva) McKenzie terápiával műtét nélkül lehet gyógyítani.

2. Veleszületett szerkezeti eltérések:

  • Ékcsigolya, félcsigolya – hátfájás, derékfájás hátterében állhat
  • Sacralisatio – az  L5 csigolya részben vagy teljesen a keresztcsontoz, csontosodik. A teljes csontosodás általában nem okoz panaszt, a részleges csontosodás okozhat derékfájdalmat.
  • Lumbalisatio – a keresztcsont első szegmentuma részben vagy egészben nem csontosodik össze a keresztcsonttal. Mozgásra, terhelésre jelentkező fájdalmat okozhat a deréktájon.
  • Spina bifida (csigolyaív záródási zavar) – az  L5 csigolyaív záródási zavara derékfájás hátterében állhat.
  • Spondylolysis – csigolyaív legvékonyabb részén a csont folytonossága megszakad (csigolyaív szakadás). Ez lehet veleszületett, vagy szerzett, ami a lumbalis gerinc extrém mértékű előre vagy hátrahajlására jöhet létre. Személyre szabott speciális gyógytornával a derékfájdalom megszüntethető.
  • Spondylolysthesis – Kétoldali csigolyaív szakadás és csúszás is egyben. Lehet veleszületett és szerzett (extrém megterhelés, extrém sport, szakszerűtlen sportolás). A fájdalmat az instabillá vált gerincszakasz, illetve a gerinc körüli izomzat túlterhelése okozza. A kórkép legfontosabb kezelési módszere a gyógytorna. Tovább… »

A felső végtag leggyakoribb sérülései

Dátum : 2011. Július 15.
Írta: Székely Réka

A felső végtag leggyakoribb sérülései: m. supraspinatus tendinitise, a rotatorköpeny szakadása, m.biceps szakadása, az acromioclavicularis ízület ficama, epicondylitis humeri (teniszkönyök)

Az emberek nagy része nyáron szívesebben sportol, előtérbe kerülnek a szabadtéri tevékenységek: tollaslabda, strandröplabda (beach volleyball), tenisz, golf, stb. Ezek a sportok igénybe veszik a felső végtagokat, és az egyszerű izomlázon kívül gyakran szembesülünk különböző sérülésekkel, fájdalmakkal.

M. supraspinatus tendinitise, a rotatorköpeny szakadása

A m. supraspinatus a rotatorköpeny egyik legfontosabb izma, fő feladata, hogy a felkarcsontot a vápához rögzíti, a felkart emeli és kifelé forgatja. Ez az izom sérül leggyakrabban aminek következtében a kar távolítása (abductio) nehezített. A m. supraspinatus általában a tapadási helye környékén sérül. Ha a kar lóg nem fáj, távolításnál azonban a vállboltozat a lig. Coracoacromialis alá szorul, ezért hirtelen fellépő fájdalom („impigment”) jön létre. A fájdalom akkor szűnik, ha az izom elhagyja a subacromialis teret. Az izom teljes szakadása esetén a felkart nem lehet távolítani.

Részletesebben a rotatorköpenyről: http://www.gyogytorna-gyogytestneveles.hu/2010/10/16/rotatorkopeny/ Tovább… »

Gyermekkori magatartászavarral küszködők gyógytestnevelése (vegetatív labilitás, vegetatív dystonia, vegetatív neurosis)

Dátum : 2011. Július 10.
Írta: Székely Réka

A gyermekek neurotikus zavarai magatartászavarokban nyilvánulnak meg.

Dr.  Nemes Lívia (pszichoanalitikus) szerint a gyerekek bekerülnek egy teljesítményorientált világba (iskola, kötelezettségek), és hirtelen megnövekedik a magatartászavarban szenvedő gyermekek száma.

Magatartászavarok 6-8 éves korban:

  • túlérzékenység
  • szorongás
  • hiperaktivitás
  • dekoncentráltság

10-11 év körül a magatartászavarok mellé társulnak neurotikus funkciózavarok is:

  • dadogás
  • körömrágás
  • különböző tikkek
  • ágybavizelés
  • éjszakai felriadás, stb.

Serdülőkorban pszichomotorikus zavarok jönnek létre, amelyek helytelen vegetatív működésben nyilvánulnak meg. Innen az elnevezés: vegetatív labilitás, vegetatív dystonia, vegetatív neurosis Tovább… »

Az egészséges felnőttkori gerinc feltétele a cscsemőkori kúszás, mászás a földön

Dátum : 2011. Július 1.
Írta: Székely Réka

A csecsemő mozgásának fejlődése a felegyenesedéstől a járásig, elemi mozgásmintákhoz kötött a központi idegrendszerben.
A mozgásfejlődésnek van egy optimális ritmusa és sorrendje.
Az egészséges újszülöttet éber állapotban, rugalmas, jó tónusú izomzat jellemzi, mozgásai bizonyos testhelyzeteket kivéve, többnyire szimmetrikusak. A törzs a középvonalban van, a végtagok hajlított (flexióban) tartásban. Az egészséges csecsemő élénken mozog, mozgásai rugószerűek, tömeges jellegűek (extrapiramidális)
Ha a csecsemő nem simul bele a karunkba, amikor felvesszük, hanem hátrafeszíti magát, vagy ha fekvő helyzetben mindig aszimmetrikus a tartása, végtagjai petyhüdtek vagy merevek (spasztikusak), ha a gyerek nem mozog eleget, ha a baba a második hónap végén nem emeli a fejét, forduljunk orvoshoz!
Az öröklött elemi mozgásminták sztereotipek, a kiváltó ingerre csekély eltérésekkel, majdnem azonos módon zajlanak le. Kezdetben, a rendszerint nagy kiterjedésű, durva, reflexes, akaratlan mozdulatok, amelyek kivitelezésében több izomcsoport vesz részt fokozatosan átalakulnak, és a fejlődés során az idegrendszer érésével párhuzamosan újabb és újabb típusú finomabb mozgások alakulnak ki. A csecsemő mozgásfejlődése során az elemi mozgásminták fokozatosan eltűnnek, miközben olyan új mozgásminták alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik a tudatos mozgásmagatartás kibontakozását, a fonommotoros mozgásokat. Tovább… »

Pikkelysömör (psoriasis) tünetei, kezelése

Dátum : 2011. Június 28.
Írta: Székely Réka

A pikkelysömör (psoriasis) egy autoimmun eredetű bőrbetegség, ami a bőrt, ízületeket, körmöket, nemi szerveket, a nyálkahártyákat is érintheti. Enyhébb és súlyosabb változatát ismerjük, a fejbőrön alig látható kismértékű elváltozástól az egész testet érintő súlyos esetekig. A betegség lényege, hogy a bőrsejtek (a keratinociták) erőteljesen szaporodnak, így a bőr megvastagszik és hámlik, és az immunrendszer hibás működése miatt gyulladás jön létre.

A pikkelysömör semmilyen formában nem fertőz, nem adható át másnak, a környezetére nem veszélyes. Sajnos, sok ember ezt nem tudja, és emiatt a pikkelysömörben szenvedő embereket számos hátrányos megkülönböztetés érheti.

A psoriasis igen gyakori, krónikus, betegség, amelynek kialakulásában veleszületett hajlam valamint külső- és belső környezeti un.„provokáló” tényezők is szerepet játszanak. Egyes pikkelysömörben szenvedő emberek esetében a stresszes állapot egyértelműen hozzájárul az alapbetegség romlásához. Skandináv kutatók kísérleteikkel igazolták, hogy általában stresszes időszakban lángol fel vagy újul ki a betegség. Életmódbeli hibák: helytelen táplálkozás, kevés folyadékbevitel, élvezeti cikkek (alkohol, főleg a cigaretta) fogyasztása, kevés alvás, is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Az alkoholok közül, a magasabb fehérje-, különösen a gluténtartalma miatt leginkább a sör van rossz hatással a pikkelysömörre. Kutatások igazolták azt is, hogy főként az úgynevezett hasi típusú elhízás szintén fokozza a pikkelysömör kialakulásának kockázatát Tovább… »

Testünk legerősebb izomcsoportjának, a négyfejű combizomnak (m.quadriceps femoris)a sérülései

Dátum : 2011. Június 22.
Írta: Székely Réka

A négyfejű combizom a térdízület egyetlen feszítő izma, tehát az egyenes testtartásban, a járásban nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hajlított térdízület mellett a test súlyát tartja. A sportolóknál különösen fejlett izom, hiszen minden sportmozgás alapvető feltétele a jó erős combizom.

A comb formáját meghatározó nagy izomcsoport 4 önálló fejjel ered:

  1. m. rectus femoris (egyenes combizom) – az elülső-alsó csípőtövisen (spina iliaca anterior inferior) és az ízületi vápa (acetabulum) felső szélén ered, és áthidalja a csípőízületet és a térdízületet is. Az egyenes combizom a csípőízületet hajlítja, hajlított csípőízület és feszített térdízület mellett a combot emeli.
  2. m. vastus medialis (belső vaskosizom) a combcsont belső oldalán, a térdkalács felé húzódik, a csípőízületet nem hidalja át, csak a térdízületet. A belső vaskosizom a térdkalácsot medialis irányba húzza (megakadályozza, hogy oldalra csússzon)
  3. m. vastus intermedialis (középső vaskosizom) az egyenes combizom alatt, elrejtve található, a combcsont elülső felszínén halad a térdkalács felé, a csípőízületet nem hidalja át csak a térdízületet.
  4. m. vastus lateralis (külső vaskosizom) a comcsont külső oldalán fut a belső vaskos izom rostjaival ellentétes irányba a térdkalácsig. A csípőízületet nem hidalja át csak a térdízületet. A térdkalácsot lateral felé húzva megakadályozza annak oldal irányú elcsúszását.

A m. quadriceps erős innal – ligamentum patellae – a sípcsont érdességén, tuberositas tibiae-n tapad. Tovább… »

A gyógyúszás típusai veleszületett vagy szerzett gerincbetegségek esetén

Dátum : 2011. Június 19.
Írta: Székely Réka

A gyógyúszás típusai:

  1.    korrekciós úszógyakorlatok
  2.    korrekciónak megfelelő úszásnemek
  3.   a teljes izomrendszer erősítését szolgáló vizi gimnasztika

A gyógyúszáshoz  szükséges  alapfeltételek:

  • alapfokú úszástudás,
  • megfelelő erőnlét, fizikai állapot,
  • kielégítő koncentrálóképesség, a gyógyúszást oktató pedagógus iránti bizalom, együttműködési képesség,
  • a gyógyúszást vetető gyógytestnevelő tanár professzionális szaktudása és jogosítványa
  • homogén csoportok kialakításának lehetősége,
  • megfelelő uszodai körülmények (27-29 fokos vízhőmérséklet, fokozatosan mélyülő medence)
  • kielégítő uszodai higiénia

 1. A korrekciós úszógyakorlatok összeállításánál figyelembe kell venni a tartási rendellenességek illetve a veleszületett vagy szerzett gerincbetegségek (pl. gerincferdülés, Scheuermann- kór) típusát illetve a páciens fizikális állapotát, testnevelési előképzettségét, úszástudását.

Hanyagtartásnál, vagy tartásgyengeségnél a fiziológiás görbületsor megvan, de az izmok gyengesége miatt, a törzsizom erősítése, főleg a gerinc körüli „izomfűző” kialakítása az elsődleges cél. Gerincferdülés esetén a görbület helyének (háti-, ágyéki), irányának (jobbra-, balra konvex), és az esetleges torzió mértékének (Cobb-fok) megfelelően választjuk meg a korrekciós testhelyzeteket, úszógyakorlatokat; a gyermek ezen szempontok figyelembevételével helyezi el a karját a vízben. A korrekciós úszógyakorlatokat végeztethetjük különböző szerekkel (úszódeszka, „piskóta”, vizi súlyzók, labdák, stb.) vagy szerek nélkül. A korrekciós oldalúszás, körbeúszás, gyakoroltatásánál fontos az egyéni hibajavítás, igen fontos, hogy a tanuló a saját eltéréseinek, esetleges görbületének megfelelő korrekciós úszógyakorlatokat végezzen.  Az oldalúszást, a főgörbület konkáv oldalára fektetve kell végeztetni, köbbeúszásnál pedig fontos, hogy a konvex oldal mindig a kör közepe felé nézzen. A szimmetrikus és aszimmetrikus gyakorlatok aránya mindig a scoliosis mértékétől függ. Tovább… »

Sjögren – szindróma

Dátum : 2011. Június 14.
Írta: Székely Réka

A Sjögren szindróma, az immunrendszer hibás működése következtében kialakult autoimmun betegség, amely több szervrendszert érint.

Oka:

Etiológiája, a többi autoimmun betegséghez hasonlóan, egyelőre ismeretlen.

Egyik jellegzetessége a kórképnek, hogy a különböző tünetek nem egyszerre jelennek meg, hanem hónapok, esetleg évek alatt egymás után tűnnek föl, megnehezítve a korai diagnózis felállítását. Az elmúlt évtized kutatási eredményei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a kórkép által létrehozott strukturális károsodások leginkább a betegség korai stádiumában jönnek létre, így a betegségek kimenetele szempontjából alapvetően fontos, hogy a beteg minél hamarabb hatékony kezelésben részesüljön.

Jellegzetes tünetek

  • a kevés könny- és  nyáltermelődés miatt, szem és a száj száradása a legprominensebb tünet
  • minden exocrin ( külső elválasztású) mirigy érintett lehet
  • Ízületi gyulladás (polyarthritis ): a  kis- és nagyízületeket egyaránt, főleg térd-, bokaízület és az ujjak ízületeit (PIP DIP) érinti.
  • Vasculitis (érgyulladás)
  • Myositis (krónikus izomgyulladás)
  • Központ idegrendszeri tünetek
  • Tüdő és vese elváltozások Tovább… »

Reiter szindróma – reaktív arthritis – ízületi gyulladás

Dátum : 2011. Június 9.
Írta: Székely Réka

A Reiter szindróma – férfiakat és nőket (leginkább 20 és 60 év között) egyaránt érintő reaktív arthritis, amely valamilyen húgyúti-, gyomor-bél traktust érintő, nemi úton terjedő (Chlamydia trachomatis) bakteriális fertőzés következtében alakul ki és ízületi gyulladást okoz. A bakteriális fertőzés azonban nem minden esetben okoz Reiter szindrómát, feltehetően genetikai hajlamosító tényező is áll a háttérben. A páciensek kb. 80%-ában öröklődő hajlam mutatható ki, HLA-B27 pozitivitás. A fertőzést leggyakrabban kiváltó kórokozók: gonorrhea, chlamydia, yersinia, szalmonella, vagy a campylobacter

Tünetek, amikre érdemes figyelni!

A tünetek általában 7-14 nappal a fertőzés után kezdődnek. Az első napokban hőemelkedés, láz, rossz közérzet, fáradékonyság, a fertőzés helyétől függően akár hasmenés, vagy felső légúti hurut jelentkezik. Ezt napokkal, hetekkel később követi a kórkép fő tünete, az ízületi gyulladás, az inak tapadási helyének gyulladása. Általában egyszerre több ízület érintett különösen a keresztcsont, térd, boka, a lábujjak ízületei, és azok a helyek, ahol az inak a csontokhoz tapadnak, például az Achilles-ín a saroknál. Az ízületi gyulladás mértéke egyénfüggő, lehet enyhe vagy súlyos, fájdalmas vagy kevésbé fájdalmas. Tovább… »